Sikeresen kibocsátotta első zöld jelzáloglevelét a Takarék Jelzálogbank. A nyilvános forgalomba hozatal során összesen 6,33 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből 5 milliárd forintot fogadtak el az ötéves lejáratú, fix hozamú értékpapírra.
November 23-án rendkívüli közgyűlést tart a Takarék Jelzálogbank, amelyen igazgatósági, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tagokat is választanak.
Ma tárgyalhatja az Országgyűlés a szövetkezeti hitelintézetek integrációját szabályozó 2013-as törvény módosítását, a kormány javaslata szerint ugyanis a Takarékbank létrejöttének és országos működésének köszönhetően „lebonthatóvá vált a 2013-ban törvényi szabályozással létrehozott atipikus intézményrendszer.” Az Integrációs Szervezet – eddig szavatolótőkeként is funkcionáló - vagyonát a bankholding által kibocsátandó kötvényekbe fogják fektetni, az Integrációs Szervezet megszűnésekor pedig ezek a kötvények a korábbi 136 milliárdos tőkejuttatást adó állam tulajdonába kerülnek „vissza”.
Technikai jellegűnek tűnő tulajdonosváltás történt a Magyar Bankholding érdekeltségei körében: a Magyar Bankholding a Magyar Takarék Bankholding nevű, augusztusban bejegyzett leányvállalatának adta át közvetlen részesedését a Takarékbankban, és ezzel közvetett részesedését annak tőzsdén jegyzett leánybankjában, a Takarék Jelzálogbankban.
Az egy évvel korábbival szinte megegyező adózás előtti eredménnyel zárta az első félévet a Takarék Jelzálogbank, adózás után 6%-kal maradt el a profit a tavalyitól. A kereskedelmi banki partnerek jelzálog-refinanszírozójaként működő társaság aktivitása erősödött, és az MNB új programjainak megfelelően készülnek zöld jelzáloglevelek kibocsátására is.
Az ország második legnagyobb bankja kezdi meg működését, ha egyszer ténylegesen is összeolvad a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank. Az új hitelintézet nevét még nem közölték, és most még szinte csak a tulajdonosuk közös, a Magyar Bankholding, de ezen keresztül a bankok szép fokozatosan egyre inkább egyetlen univerzális kereskedelmi bankhoz kezdenek hasonlítani, amely páratlan digitális ambíciókat táplál. Összefoglaljuk az idei év legfontosabb, publikus fejleményeit.
Több mint 40 százalékkal növelte a mérlegfőösszegét és 24 százalékkal csökkentette működési költségeit tavaly a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Csoport. A költséghatékonysági mutatója (CIR) 2020-ban majdnem 18 százalékponttal, a piaci átlagot messze meghaladó mértékben javult, az ügyfélbetét-állomány 20 százalékkal, az ügyfélhitel-állomány 12 százalékkal bővült. A csoport 2020 júniusában lezárta az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai pénzpiaci átalakítását, a takarékszövetkezetek integrációját, miközben piaci részesedését megtartva 1,2 millióra növelte ügyfelei számát - derül ki a csoport közleményéből.
Mai rendes testületi ülése után kommünikében erősítette meg a törlesztési moratórium jövőjével kapcsolatos álláspontját a Magyar Bankszövetség. A bankok azt akarják, hogy „célzott és hatékony segítséget nyújtson kifejezetten a rászorulóknak. Ezen a célon túlmutató programot a Bankszövetség a továbbiakban szakmailag nem támogathat, hiszen nem indokolható a bankszektor extra költségviselése olyan ügyfelek után, akik megfelelő jövedelemmel és/vagy elegendő tartalékkal rendelkeznek vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez.”
Közzétette éves jelentését a Takarék Jelzálogbank, amely most már tisztán jelzálogbankként működik tovább. A tőzsdei társaság tavaly jelentősen visszaeső költségszint mellett 2,372 milliárd forintos adózott eredményt ért el, ami 11%-kal felülmúlja az egy évvel korábbit részben a kedvező adóelszámolásnak, részben a bevételek növekedésének köszönhetően, miután a jelzálogbank hitelállománya tavaly 22%-kal bővült. A tegnapi közgyűlésen (a határozatok itt érhetők el) az igazgatóság arról döntött, hogy osztalékot nem fizet a társaság.
2021. április 27-én tartja évi rendes közgyűlését a Takarék Jelzálogbank, és közzé is tették a közgyűlés napirendjét.
A leghatékonyabb puzzle-t akarjuk összerakni, hogy aztán lefussuk az egész közép- és kelet-európai régió mezőnyét – mondta a Portfolio-nak adott interjújában a Magyar Bankholding igazgatósági elnöke. Barna Zsolt bejelentette: 2023 közepére fog létrejönni a jogilag és működésében is teljesen egységes, erős vállalati kultúrával rendelkező univerzális nagybank a holding három tagbankjából, amelyet a tőzsdei bevezetésre és a nemzetközi terjeszkedésre is fel akarnak készíteni. Jelentős költségcsökkentések, a hatékonyság további növelése és a termékpaletta megtisztítása mellett olyan innovációk bevezetését tervezik, amelyek a térségünkben eddig ismeretlenek.
A Takarék jelzálogbank közlése szerint március 30-án tartja a közgyűlés hatáskörében eljáró ülését a társaság igazgatósága.
A Takarék Jelzálogbank és az MKB Bank is rendkívüli közgyűlést tart március 30-án, azonos időpontban. A veszélyhelyzeti jogszabályoknak megfelelően a tulajdonosok távollétében kerül sor a közgyűlésekre, a napirenden szereplő kérdésekben az igazgatóság dönt.
A Takarékbank a mai nappal elérhetővé tette Mastercard-kártyás ügyfeleinek az Apple Pay mobilfizetési szolgáltatást, amellyel biztonságosan fizethet, anélkül, hogy másnak átadná bankkártyáját vagy készpénzt használna - derül ki a bank áltasl küldött közleményből. A Takarékbank Visa-kártyás ügyfelei tavaly november óta tudják használni a szolgáltatást.
A Portfolio megkeresésére válaszolt a Takarék Csoport azzal kapcsolatban, várható-e a kiszorítás a Takarék Jelzálogbank részvényeinek piacán, miután lezárult a kötelező nyilvános vételi ajánlat folyamata.
Lezárult tegnap délután a Takarék Jelzálogbank kisebbségi tulajdonosai számára az MTB kötelező nyilvános vételi ajánlatának elfogadására nyitva álló 30 napos időszak. 2,1 millió darab részvényt adtak el a kisbefektetők, vagyis 5,18 százaléknyi meglévő részvényükből 1,94 százaléknyi részvényre fogadták el az ajánlatot. Mivel az MTB és a vele összehangoltan eljáró személyek tulajdonrésze 90% felett van, ezért három hónapon belül jogi lehetőségük van arra, hogy kiszorítsák a maradék részvényeseket, de hogy élnek-e vele, arról még nincs publikus döntés.
Kedd óta harminc napjuk van arra a Takarék Jelzálogbank kisebbségi tulajdonosainak, hogy elfogadják a többségi tulajdonos MTB kötelező nyilvános vételi ajánlatát. Joggal merül fel a kérdés minden kisbefektetőben, lesz-e kiszorítási eljárás a társaságnál, kivezetik-e a tőzsdéről a jelzálogbankot, ha pedig nem, akkor hosszú távon milyen befektetési sztorit képzelhetnek el a szuperbank pénzügyi csoportján belül. Nagy Gyula vezérigazgatót kérdeztük.
Megérkezett az MNB jóváhagyása az MKB és a Takarék Jelzálogbank kötelező nyilvános vételi ajánlatára, január 19-én, jövő kedden veszi kezdetét az akció.
Az MNB jóváhagyásának megérkezését követően kötelező nyilvános vételi ajánlatot kapnak a Takarék Jelzálogbank kisrészvényesei a következő hetekben, amelyre 30 napon belül válaszolhatnak. A vételár 599,53 forint, de vajon érdemes-e élni a lehetőséggel, illetve akár erre, akár egy ezt követő esetleges kiszorításra spekulálva részvényt vásárolni? Öt forgatókönyvet néztünk meg.
Nemzetbiztonsági fenyegetésre hivatkoznak.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
